magyar: www.oroksegnapok.hu >>
Késő gótikus római katolikus plébániatemplom
Máriafalva (németül Mariasdorf) Burgenland Felsőőri járásában található község, Kőszegtől 36 km-re, a B50 sz. útról már távolról látható, a dombtetőn lévő, gyönyörű, késő gótikus templom. A község nevét Mária Mennybemenetele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta.
A régészeti leletek tanúsága szerint Máriafalva már az ősidők óta lakott hely. Ezt bizonyítják a korai bronzkorból előkerült tárgyak, valamint az itt talált számos kelta halomsír.
1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg a falu legfőbb ékességét képező templom építtetését is gótikus stílusban. 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ben az uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett, akik 1644-ben elűzték az utolsó evangélikus prédikátort és a falu népe visszatért a katolikus hitre. A római katolikus iskolaépület 1770-ben szerepel először a falu ingatlankataszterében. 1849-ben egy tűzvészben a falu súlyos károkat szenvedett. 1899 és 1913 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Az 1910-es népszámlálás szerint: 396 lakósából csak 16 vallotta magát magyarnak és csupán 65 fő állította, hogy tud magyarul beszélni.
Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tartomány legszebb késő gótikus katolikus temploma. A dombon álló templom méltóságteljesen magasodik a település háza fölé. Az első építési szakasz 1490-ig tartott, de nem lett teljesen kész. Ekkor épült fel a templomhajó, a nyugati kapu a timpanonnal, a sekrestye az alatta levő osszáriummal, az északi falban látható szentségház az 1483-as bevésett évszámmal és a két lépcsőtorony. A templomot 1666-ban, 1712-ben és 1724-ben barokk stílusban átépítették. 1882 és 1899 között Steindl Imre tervei szerint neogótikus stílusban felújították. Steindl, mint a magyarországi historizáló építészet jeles képviselője a templomot igyekezett megszabadítani a barokk elemektől és azt neogótikus ízlés szerinti elemekkel kívánta kiegészíteni. A munkák során csillaghálós szerkezetű boltozat került a szentélyre, s a lépcsőtornyokat is új tetővel fedték be. A legtöbb változás a nyugati homlokzaton történt. Ekkor készült az erkély, felette a baldachin alatt álló Mária szoborral. De eredeti szépségében megmaradt a csúcsíves kapu a timpanonnal, benne egy kinyílt rózsával, szétágazó ágú fatörzzsel, valamint két, oroszlánt és egyszarvút ábrázoló címerpajzzsal. A templomnak egyedülálló, pécsi Zsolnay-majolikából készült főoltára van. Ugyancsak a pécsi Zsolnay-gyárban készült a szószék mellvédje és a keresztelő medence is. A keresztelőkút gazdag díszítésű kovácsoltvas tetejét Budapestről hozták. Róth Miksa üvegfestő üzemében Budapesten készültek a templomhajó Magyarország szentjeit ábrázoló üvegablakai. A templom szentélyének zárókövét a Kossuth-címer díszíti. Értékesek a templom hímzett díszítései is. 2000 és 2001 között a templomot a postdami Köhler-Fizikai Kutatóintézet támogatásával radarméréses vizsgálatoknak vetették alá és a szentély alatt korábbi falmaradványokra, illetve a templomhajó alatt és a templom körül alatt három egymás feletti rétegben elhelyezkedő temetkezésekre bukkantak. Ezek egy korábbi kisebb méretű templom és az azt körülvevő temető létezésére utalnak. A templom orgonáját Ferdinand Peppert cég 1886-ban Szombathelyi műhelyében készült, mely csúszkaládás, 1 manuálos, egy pedálos, összesen 12 regiszteres szerkezet. 2013-ban a bécsi Bodem orgonaépítő cég alaposan restaurálta.
József Techet